Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Érdekes gondolatok, elmélkedések

« Vissza

Nagy Szent Vazul püspök: a keresztségben újjászületünk (2015.03.31.)

Nagy Szent Vazul püspöknek „A Szentlélekről” írt könyvéből

(Cap. 15, 35: PG 32, 127-130)

Egyetlen halál történt a világon, egy a halálból feltámadás is

Istenünk és Üdvözítőnk úgy rendelkezett az emberről, hogy visszahívja őt az elbukottságból, és újra Isten barátságára téríti vissza abból az elfordulásból, amelybe az engedetlenség vitte az embert. Ezért jött el Krisztus emberi testben, ezért élt úgy, ahogyan az evangélium leírja, ezért a szenvedés, a kereszt, az eltemetés és feltámadás, hogy az ember, aki üdvözül Krisztus követése által, visszanyerje a régi fogadott gyermekséget.
Ezért szükséges, hogy életünk tökéletesítése végett kövessük Krisztust nem csupán a szelídségben, türelemben és alázatban, amelyekre életével adott példát, hanem még a halálában is, ahogy a Krisztust követő Pál mondja: Hozzá hasonulok a halálban, hogy ezáltal eljussak a halálból a feltámadásra is (Fil 3, 11).
Hogyan történik az, hogy hozzá hasonulunk a halálban? Úgy, hogy eltemetkezünk vele együtt a keresztségben. Mi az eltemetkezés módja, és mi jó származik Krisztus ilyen követéséből? Legelőször arra van szükségünk, hogy szakítsunk előző életmódunkkal. Ezt azonban senki más meg nem tudja tenni, csak aki az Úr szavai szerint újjászületett; ugyanis az újjászületés, ahogy ezt maga a szó is kifejezi, egy másik életnek kezdete. Ezért, mielőtt azt a másik életet elkezdhetnéd, nyilvánvalóan véget kell vetned az előző életnek. Amint azoknak, akik végére értek a versenypályának, mielőtt megfordulnának, meg kell állniuk, és nyugalmi helyzetből kell indítaniuk az ellentétes irányú testmozgást, ugyanígy az élet megváltoztatásában is szükségesnek látszik, hogy a régi és az új élet között ott legyen a halál, mint ami lezárja az előzőket, és kezdetet ad a következőknek.
Hogyan követjük Krisztus leszállását az alvilágba? Úgy, hogy Krisztus halálát utánozzuk a keresztség által. Azok teste ugyanis, akik megkeresztelkednek, valamiképpen eltemetődik a vízben, így titokzatos módon a keresztség a test cselekedeteinek az eltemetését jelenti az Apostol szerint, aki így szól: Körül lettetek metélve, nem kézzel, hanem az érzékies test levetésével, a krisztusi körülmetéléssel. Benne temetkeztetek el a keresztségben (Kol 2, 11). A keresztség továbbá megtisztítja a lelket attól a szennytől is, amely a testi kívánságok révén tapadt rá, amint írva van: Moss meg, és fehérebb leszek, mint a hó (Zsolt 50, 9). Ezért egyetlen üdvözítő keresztséget ismerünk, minthogy egyetlen a világért elszenvedett halál, és egy a halálból való feltámadás. Mindezeknek képe a keresztség.



Nagytétényi Plébánia
A honlap az (em) ecclesia segítségével készült.
Sablon: © katolikus.hu
© (em), 2007-2008.   -   emecclesia.hu