Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Érdekes gondolatok, elmélkedések

« Vissza

Nagy Szent Leó pápa karácsonyi beszédei - a béke születése (2015.12.31.)

Nagy Szent Leó pápa beszédeiből

(Sermo 6 in Nativitate Domini, 2-3, 5: PL 54, 213-216)

Urunk születése a béke születése

Bár Krisztus gyermekkora – amelyet az Isten Fia magára venni nem vonakodott – már elmúlt, hiszen idő múltával tökéletes férfikorba jutott, sőt szenvedése és a feltámadása diadalát is megülte, és az értünk magára vállalt sokféle megaláztatásainak is vége már, mégis a mai nagy ünnepünk elénk idézi Jézusnak, Szűz Mária Fiának szent Gyermeksége első napjait. És amikor Üdvözítőnk születését hódolattal tiszteljük, rádöbbenünk, hogy voltaképpen most a saját eredetünket is ünnepeljük.
Krisztus születése ugyanis a kereszténység eredete; így a Főnek a születésnapja egyben a Testnek is a születésnapja.
Legyenek bár a meghívottak a legkülönfélébb hivatásban vagy pedig az éveket tekintve bármely távol is egymástól, mégis az egész hívő sereg a maga teljességében a keresztség forrásából újult meg, és mint ahogy Krisztus szenvedésében keresztre lett feszítve és feltámadásában új életre lett keltve, valamint mennybemenetelével a mennyei Atya jobbjára lett helyezve, ugyanúgy az ő születése napján mintegy vele együtt született meg.
A világ bármelyik részén élő hívő ember Krisztusban születik újjá, aki megszüntette az eredeti bűn ősi útvesztőjét, így a hívő ember újjászületve új emberré válik; többé már nem a testi atya leszármazottja, hanem az Üdvözítő édestestvére, mert ő azért lett ember Fia, hogy mi Isten gyermekei lehessünk.
Ha ugyanis ő, ebben az alázatosságában le nem ereszkedik hozzánk, soha senki sem emelkedhetne fel hozzá a saját erejéből.
Ezért kíván tőlünk ez a mai nap a kapott ajándék nagyságához méltó fényes tiszteletadást. Miként ugyanis az Apostol tanítja: nem evilágnak lelkét kaptuk, hanem a Lelket, aki Istenből van, hogy általa tudjuk meg, milyen nagyon nagy ajándékot kaptunk Istentől. Nem is tisztelhetjük őt méltóbban, minthogy azt ajánljuk fel neki, akit ő adott nekünk.
A bőkezű isteni ajándékok közül mi lehetne a mostani ünnepnek más megfelelőbbje, mint elsőként éppen a béke adománya. Ezt hirdették meg Urunk születése napján elsőként az angyalok zengő énekükkel.
Ezáltal leszünk Isten gyermekei, ez növeli a szeretetet és táplálja az egységet; ez a szentek nyugalma az örök hajlékban. A békesség sajátos eredménye és egészen különleges ajándéka pedig az lesz, hogy egybekapcsolja Istennel mindazokat, akiket ő választott ki e világból.
Azok tehát, akik nem a vérnek vagy a testnek a vágyából s nem is a férfi akaratából, hanem Istenből születtek (Jn 1, 13), az Atyának ajánlják fel a békesség gyermekeinek egyetértését. Az új teremtmény elsőszülöttjében a gyermekké fogadás valamennyi tagja egyesüljön, mert ő nem azért jött, hogy a saját akaratát cselekedje, hanem azért, hogy végrehajtsa küldője akaratát, mivel jóságos Atyánk nem az egyenetlenkedőket és a széthúzókat, hanem az egyetértőket és az egyakaratúakat fogadta örököseivé. Ha pedig saját képének hasonlatosságára teremtett bennünket, akkor az is kötelességünk, hogy egyetértőek legyünk.
Urunk születésének ünnepe tehát a béke születésének ünnepe. Ezért mondja az Apostol is: Ő, a mi békességünk, a kettőt eggyé forrasztotta (Ef 2, 14), tudniillik a zsidót és a pogányt, mert az ő révén van szabad utunk az egy Lélekben az Atyához (Ef 2, 18).



Nagytétényi Plébánia
A honlap az (em) ecclesia segítségével készült.
Sablon: © katolikus.hu
© (em), 2007-2008.   -   emecclesia.hu