Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

heti hírlevél elmélkedései

« Vissza

Húsvét 2. vasárnapja B év (2015.04.12.)

2018

A tanítványok elmondták Tamásnak, láttuk az Urat.
A hét első napján este Jézus megjelenik a tanítványoknak. Miután a nap folyamán különféle hírek keringtek, majd Péter találkozott Jézussal. (v.ö. Lk 24) Félelem, kétségek és remények jellegezhették meg a tanítványok lelkét. Mindezek helyébe lép az öröm Jézus láttán. Már ekkor, csendesen, megkapják a Szentlelket, amely majd 50 nap múlva láthatóan is kiárad. A találkozás öröme és a Szentlélek ereje küldetést ad a tanítványoknak.
Az első, akinek elmondják, Tamás, aki nem volt velük. Kinek is mondanák el, mint annak, aki egészen közel van hozzájuk, aki társuk volt Jézus közelében. Én kinek mondom el először az örömhírt? Milyen sokszor van, hogy valamilyen nagy öröm ér, valamilyen nagy ajándékot kaptam, és szeretném mindenkinek elmondani. Láthatóvá válik rajtam, hogy valami nagy dolog történt velem. A feltámadás örömének ilyennek kellene lennie.
Tamás kimarad ebből az örömből. Mégis van valami, ami köti a tanítványokhoz. Ez a közösség öröme, az együtt töltött idő élménye. Sejti, érzi, hogy a találkozás vágya csak úgy teljesülhet, ha megmarad a többiek között. Jézus pedig teljesíti az apostol hő óhaját. Nem akármikor és akárhol. A nyolcadik nap valószínűleg újra a hét első napja lehet. A közösségben találkozik Tamás a Feltámadottal.
János itt lezárja az evangéliumát. Ezeket megírták, hogy higgyétek, Jézus a Messiás, az Isten Fia. Nem kell kutakodni a többi eseményről. Elég nekünk Isten szava, elég nekünk a közösség, az Egyház hagyománya, élete. Ebből megismerhetjük Jézust, élővé válhat hitünk és biztosan haladhatunk az örök élet felé.

2015

A tanítványok elmondták Tamásnak, láttuk az Urat.
A hét első napján estefelé a Feltámadott megjelent a tanítványoknak. Szívüket a találkozás örömmel töltötte el.
Húsvét ünnepe minket is örömmel töltött el. Sokszor nehéz észrevenni, tudatosítani örömeinket. Apróságnak tűnnek, a mindennapok számtalan problémája, helyzete, feladata sokkal jobban meghatározza, betölti életünket. Ha nem figyelünk eléggé, akkor örömtelenné válik életünk, ez bezár, magányossá tesz.
Mi ad örömet életünkben? Egy ajándék, egy jó szó, egy találkozás. Nyilván vannak nagy örömteli események is, de ezek ritkák. Ezekben a jelentős eseményekben szinte természetes, hogy továbbadjuk, hogy elmondjuk, hogy észreveszik rajtam. Vajon a kicsiny örömeink mennyire észrevehetők, mennyire tudom megmutatni, továbbadni? Persze nem hivalkodva, de mégis.
A tanítványok elmondják Tamásnak az örömhírt, találkoztak Jézussal. A magam Jézussal való találkozásáról tudok-e beszélni? Hitemről hogyan tudok tanúságot tenni? Ha beszélek róla, vajon ébred-e a másikban vágy, hogy bárcsak én is találkozhatnék Jézussal?
Tamás ott marad a közösségben. Jézus pedig nem akármikor jelenik meg újra, hanem nyolc nap múlva. Talán titokzatosnak tűnik a nyolcadik nap. Ez – valószínűleg – újra a hét első napja. Valami rendszerességet szeretne mutatni. A közösségben jelenik meg Jézus, bár megtehetné, hogy elmegy külön Tamáshoz. Ezzel Jézus a közösséget szeretné hangsúlyozni. Ma is, nekünk is közösségbe kell hívnunk, gyűjtenünk a hívőket. Sokan mondják, Jézus igen, az Egyház nem. Az evangélium tanúsága szerint ez nem tartható álláspont. Szükség van a keresztény közösségre, az Egyházra, annak életrendjével, Istentiszteletével, támogató erejével együtt.
Tegyünk tanúságot a feltámadás öröméről, hitünkről, az Egyház életének megtartó erejéről!

2015

Ne légy hitetlen, hanem hívő!
Az ősegyház gyakorlata szerint a húsvét éjszakáján megkereszteltek számára a misztagógia időszaka következett. Ez azt jelentette, hogy a hitüket, amelyet Istentől kaptak és a katekumenátus során élővé tettek, a keresztség utáni időszakban elmélyítették. Ez alkalom volt a közösség számára is, hogy újra átélje keresztségét, és hitét elmélyítse.
Vegyük ma szemügyre hitünket, amely van, hogy egészen erős, máskor kétségek gyötrik. Van, hogy a személyes megtapasztalás erősíti, van, hogy csak a többiek tanúsága tartja ébren.
A tanítványok húsvéti hite fokozatosan alakult ki. Nem voltak hiszékeny emberek, a Jézussal való találkozás, az írások hallgatása lobbantotta lángra hitüket. És ami csodálatos benne, hogy azok, akik az apostolok szavára hittek Jézusban, a feltámadottban, hitüket nem tartották meg maguknak, igyekeztek azt továbbadni.
A hithez persze bizalom kell, a bizalomhoz pedig az, hogy valamennyire ismerjem a másikat. Ehhez az ismerethez pedig kapcsolat szükséges. A régi emberben sokkal jobban meg volt a kapcsolatra való készség, könnyebben alakult ki bizalom a másik ember iránt.
A mai világ nehézségei, problémái arra is visszavezethetők, hogy megfogyott a bizalom az emberek között, ennek pedig az lehet az oka, hogy kapcsolataink csak felszínesek. A ma embere nehezen beszél magáról, nehezen adja ki magát még a legközelebbi embernek is, még élete társának is.
Tamás azért találkozott nyolc nap múlva Jézussal, mert kapcsolatban maradt a többiekkel. Mert meghallgatta őket, mert fontosak voltak számára. Vannak-e olyan kapcsolataim, amelyek ilyen erősnek tudnak bizonyulni? Merek-e mély, komoly kapcsolatba lépni emberekkel, merem-e megosztani azt, ami bennem van?
Húsvét öröme megnyithat a másik ember felé. Húsvét öröme bizalmat ébreszthet bennem.

2006

A hívők sokasága egy szív egy lélek volt.
Húsvét időszakában bepillantást nyerünk az első keresztény közösség életébe. Látjuk imádságukat, látjuk egymásra való odafigyelésüket. Mindez a húsvét öröméből, Jézusra való odafigyelésükből, az apostoli igehirdetésből fakadt.
Talán azt gondoljuk, könnyű volt nekik, mert emlékeztek Jézusra, mert még egészen közel voltak az eseményekhez. De sokszor láthatjuk ma is, meg az elmúlt sok évben, hogy újra és újra vannak olyan emberek, akik egészen világosan megélik az Istennel való közösséget, akik tükrözni tudják Isten szeretetét.
Mert húsvét ünnepében Isten lángra lobbantja népe hitét. Mert ahogy Tamásnak megadja a találkozás lehetőségét, úgy nekünk is megadja, hogy lélekben érinthessük őt, láthassuk sebhelyeit.
Milyen jó lenne, ha mi is egy szív egy lélek tudnánk lenni. Ha le tudnánk tenni vélt vagy valós sérelmeinket. Ha húsvét ünnepe igazi megbékélést hozhatna.
Milyen sokan vannak, akik elbizonytalanodnak a krisztusi úton. Akikben kételyek támadnak. Akik nem merik kimondani, hogy csak Jézussal érdemes járni. Ha engem elfog a kétely, mit teszek? Mint Tamás, kitartok a közösségben, bízva abban, hogy eljön a nyolcadik nap, és Jézus megadja újra a hit megerősödését.
A boldog emlékű II., János Pál pápa a mai vasárnapot az irgalmasság vasárnapjává tette. Isten irgalmas szeretete mutatkozott meg a megváltásban. Isten irgalmas szeretetét akarom én is megmutatni a világban. Hogy sokan sóhajthassanak fel tanúságtételem által: én Uram, én Istenem. Hogy sokan hallhassák Jézus szavát: ne légy hitetlen, hanem hívő. Rajtam is áll, hogy eljut-e húsvét örömhíre mindenkihez. Rajtam is áll, hogy Isten szeretete áthatja-e a világot. Rajtam is áll, hogy nemzetünk megtalálja-e a felemelkedés útját.



Nagytétényi Plébánia
A honlap az (em) ecclesia segítségével készült.
Sablon: © katolikus.hu
© (em), 2007-2008.   -   emecclesia.hu