Főoldal
 Események
 Hirdetések
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

heti hírlevél elmélkedései

« Vissza

Húsvét 3. vasárnapja B év (2015.04.19.)

2015

Ti tanúi vagytok ezeknek!
Jézus megjelenik a tanítványoknak, megerősíti őket, megnyitja értelmüket, hogy megértsék az írásokat. Ők pedig elindulnak, elmennek az egész világra, hogy tanúsítsák: Jézus feltámadt a halálból.
Lassan két évezrede hallja a világ a feltámadás örömhírét. Mégis nemzedékről nemzedékre meg kell erősíteni ezt a hitet.
Mit látunk ma környezetünkben? Szinte napról napra erőszak, meg nem értés, a másik becsmérlése, megalázása. A háttérben az húzódik meg, hogy elveszett a kapaszkodó, az erőforrás. Csak a siker elfogadható, azonnali eredményt várunk, akkor vagyok értékes, ha a magam erejéből mindent meg tudok oldani. Ha pedig nem sikerül, márpedig nagyon sokszor nem sikerül, akkor jön a depresszió, az erőszak, a feszültség, az önpusztítás különféle formái.
Mit tehet ma a keresztény ember? Először is saját hitemet kell megerősítenem! Azzal válhatok jellé a környezetemben, ha meg tudom mutatni, hogyan lehet kezelni a nehézségeket. Ha számomra világos a végső cél, Isten országa, akkor az oda vezető utat vonzóvá tudom tenni azzal, ahogy ezen az úton járok. Ez nem nehézségektől mentes út, mégis közösségben, egymást erősítve, végigjárható.
Jézus napról napra megerősít. Használjam bártan az erőforrásokat! Mutassam meg másnak is, honnan merítek erőt, hogy van lehetőség másképp alakítani az életemet! Rajtunk a világ szeme. A természet sóvárogva várja Isten fiainak megnyilvánulását. A magam helyén a magam feladatát tegyem meg! Fogjunk össze, járjunk együtt, így tudunk biztosan haladni a végső cél, Isten Országa felé!

2012

A csend himnuszát zengem, dalt a dallá vált csendben, éneked éneklem, hozzád csend, Isten csendje
A feltámadás örömét éljük, hirdetjük a húsvéti időszakban. Húsvét hangos ujjongása, öröme talán sokaknak hallhatóvá teszi az örömhírt, Jézus feltámadt a halálból.
Ugyanakkor azt is megtapasztalhatjuk, hogy ennek az örömnek hangját sok minden elnyomja. Ma, főleg a nagyvárosban, zajos világban élünk. Sokszor nem elég a minket körülvevő világ alapzaja, különféle eszközökkel csitítjuk el a csendet, teremtünk mesterséges zajt. (Természetesen a különféle zenét adó eszközök, technikai berendezések önmagukban nem rosszak, sok jóra lehet használni ezeket, de a mértékletesség nagyon fontos.)
Mit jelent nekem a csend? Hogyan viszonyulok a csendhez? (Egy rádióadásban hallottam a minap, hogy zajfüggőségről beszélt valaki.) A csend lehet félelmetes, bénító, de lehet barátságos, melengető, felemelő is. Benne van a várakozás, az odafigyelés, a hallgatás, a meghallgatás.
Sokszor nem könnyű elcsendesedni. Bár már minden „zajforrást” kikapcsoltam, bennem még zajlanak a dolgok. Olyan ez, mint a döghullám a Balatonon. A szél már elállt, de a hullámok még jönnek folyamatosan. Idő kell az elcsendesedéshez.
A csenddel jelezhetek egy beszélgetésben. Elhallgatok, mert nem tudom a választ, vagy félek kimondani. Várom a másik szavát, válaszát. De lehet olyan is, hogy jó együtt hallgatni a másikkal.
A csend az imámat is körülveszi. Szükséges az imában hallgatnom, hogy Isten szólni tudjon.
A liturgiában is használjuk a csendet. A bűnbánati részben, a misekönyörgés előtt, vagy éppen az áldozás után. Milyen jó lenne, ha a Szentmise kezdete előtt lenne alkalom néhány perc csendre, hogy ne csak a testem, hanem a lelkem is megérkezzen, hogy a külvilág „zaja” elhalkuljon, így tudjam Isten szavát hallgatni!



Nagytétényi Plébánia
A honlap az (em) ecclesia segítségével készült.
Sablon: © katolikus.hu
© (em), 2007-2008.   -   emecclesia.hu