Főoldal
 Események
 Hirdetések
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

heti hírlevél elmélkedései

« Vissza

Mennybemenetel B év (2015.05.17.)

2015

Égre emelt tekintettel
Emberi kapcsolatainkban jelen van, hogy kikísérjük a távozót, kicsit utána nézünk. Faluhelyen talán még mindig él az a szokás, hogy ha otthon meghal valaki, az otthon levő rokonokat összehívják, hogy elbúcsúzzanak a távozótól.
Jézus, miután negyven napon át újra és újra megjelent, végleg eltávozik a földről, elfoglalja helyét az Atya jobbján. A tanítványok utána néznek, égre emelik tekintetüket. De ahogy a távozó vendég után a házigazda visszamegy a házába, úgy a tanítványok is, miután Jézus eltávozott visszatérnek feladatukhoz. A feladat pedig az, hogy tegyenek tanúságot a feltámadásról.
Égre emelt tekintet. Azt is jelenti, hogy látom a célt, az égi országot. Hogy nemcsak a pillanatnak élek, hanem felfedezem az utat, meglátom a folytatás lehetőségét is. Éppen ezért a mennybemenetel ünnepe a remény ünnepe. Van utunk, amelyen járni tudunk. amely biztosan a cél felé vezet.
Káint megkérdezi az Úr, amikor haraggal szívében gondol testvérére: Miért szegezed a földre tekintetedet? Ha csak a pillanatnyi gondokat látom, ha csak az adott helyzetet értékelem, és nem látok tovább azoknál, akkor az ajtóban leselkedik a bűn, akkor nem fogok tudni jó döntést hozni. Ahogy József töpreng, mit tegyen, amikor látja Mária áldott állapotát, úgy kell nekem is Isten elé tárnom ügyemet.
Valahol a megfelelő arányt kell megtalálnom. Égre emelnem tekintetemet, de figyelnem a lábam elé, hogy el ne botoljak. Látni a célt, az Isten Országát, ismerni a jelen helyzetet, amelyben élek, de megtalálni a tovább vezető utat.
Jézus, bár távozik a földi életből, nem hagy magunkra minket. Lelkével, kegyelme erejével, testével jelen van, vezet, segít, erősít bennünket.

2012

Ahova a Fő eljutott dicsőségben, oda kapott meghívást az egész test, az Egyház reménységben.
Jézus mennybemenetele felfelé irányítja tekintetünket. Bizonyára tapasztaltuk már, hogy a távozóra révedünk, rajta felejtjük tekintetünket. Milyen jó lenne vele tartani, vele maradni, ott lenni, ahol ő van. A mennybemenetellel is lehetünk így! Bárcsak ott lehetnénk Jézus közelében! Vágyam, reményem mennyire irányul a menny felé? Milyennek képzelem el a jézusi országot?
Lehet, valaki a földi élet végtelenné nyújtott meghosszabbítását látja benne. E képben megborzaszthat földi életünk nehézsége, erőfeszítése, küzdelme. Ha csupán ennyit látok az örök életben, lehet, nem lesz elég erős a vágyam, hogy oda jussak.
Mások olyan helynek képzelik, ahol nincs mit tenni, ahol nem történik semmi. Mai felgyorsult világunkban talán azért nem hisznek sokan az örök életben, mert nem tudják elképzelni életüket a rohanás, az állandó tevékenység nélkül.
A mennyek országa élet. Jézus azt ígéri, hogy vele leszünk, és ő az Élet. Eltelünk a szeretettel, a boldogsággal, az örömmel. Semmiféle hiányunk nem lesz. A teljességet élhetjük meg Isten jelenlétében. Erre a teljességre vágyunk mindannyian, erre készülünk, ez élteti reményünket.
Mennybemenetel ünnepe pünkösd felé is irányítja figyelmünket. A Lélek kiárad az apostolokra, akik erőt kapnak a tanúságtétel feladatához. Hol tapasztalom életemben a Lélek működését? Sokszor csendes jelek ezek, amelyeket nehéz felfedeznem. Máskor láthatóbbak, de legtöbbször utólag látom meg, hogy a Lélek munkálkodott.
Reményünket a Szentlélek élteti és teszi majd teljessé Isten Országában.

2009

Ahova a Fő eljutott dicsőségben, oda kapott meghívást az egész test, az Egyház reménységben.
A mai világ sok embert letargiába zár. Egyre több a kilátástalanság, egyre távolabbinak tűnik a szebb jövő. Egyre inkább a reménytelenség korát éljük. Amiben bíztunk, vagyon, munkahely, előmenetel, összeomlani látszik.
A mai ünnep ebben a nehéz helyzetben is azt üzeni számunkra, hogy van remény! Van remény, mert Krisztus mennybemenetele a remény üzenete. Ahogy az apostolok felfelé tekintenek, míg a felhő el nem takarja szemük elől Jézust, úgy szeretnénk mi is felfelé tekinteni.
Ez a felfelé tekintés nem azt jelenti, hogy nem akarjuk tudomásul venni a világ helyzetét. Nem azt jelenti, hogy minket Isten automatikusan megóv minden nehézségtől. A felfelé tekintésünk azt jelenti, tudjuk, kiben bízhatunk, kinek az erejével harcolhatjuk meg a jó harcot.
Minden ünnep – és minden vasárnap ünnep lehet a számunkra – azt jelenti, hogy megállunk, feltekintünk, élvezzük kicsit Isten szeretetének fényét, erejét.
Mindannyian megtapasztalhatjuk végtelenre nyíló vágyainkat. Éppen ezért nem tud semmilyen földi dolog maradéktalanul betölteni. Csak Isten tudja végtelenre nyíló vágyainkat teljességgel betölteni.
A mai helyzet, amely körülvesz bennünket, lehetőség is mindannyiunk számára. Sokan elvesztik a világ által adott biztonságérzetüket. Az elbizonytalanodó ember kapaszkodót keres. Mi pedig ismerjük azt, aki biztonságot képes adni, Jézust, a megváltót. Ha van előzetesen olyan kapcsolatom a körülöttem élőkkel, akkor lesz az elbizonytalanodónak bátorsága hozzám fordulni. Ha meg tudom élni a reményt, ha a remény üzenetét hordozom és élem, akkor ez sugárzóvá válik, és sugárzó életem sokakat fog Krisztushoz vonzani.



Nagytétényi Plébánia
A honlap az (em) ecclesia segítségével készült.
Sablon: © katolikus.hu
© (em), 2007-2008.   -   emecclesia.hu