Főoldal
 Események
 Hirdetések
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

heti hírlevél elmélkedései

« Vissza

Advent 1. vasárnapja C év (2015.11.29.)

2015

Megérintett embernek lenni
Advent a várakozás ideje. Várakozunk az ünnepre, Krisztus születésére. Az időszak első felében benne van a Krisztus második eljövetelére való várakozás is.
Ebben a szent időben nem csak a megszületett Gyermekkel találkozunk. Születése örömünnepe kapcsán számos ember felé fordulunk oda. Olyanok felé, akik valamiért fontosak a számunkra. Emlékezzünk vissza, hogyan alakult ki a kapcsolat, mi érintett meg a másik emberben! Ha a másik személy kerül a készülődés középpontjába, akkor elkerülhető, hogy a világ zaját, erőszakos csábítását kikerüljük. Karácsony ünnepének lényege egy Személy, Jézus Krisztus. Az ünnep arra hív, hogy vele találkozzunk, és azokkal a személyekkel, akik körülöttünk élnek, akikkel összekapcsol a szeretet.
Ha a Jézussal való kapcsolatomat szemügyre veszem, felfedezhetem, hogy valamikor megérintett a személye, a tanítása, az élete. Ő ma is meg akar szólítani, meg akarja igézni lelkemet. Ehhez a csendre, az odafigyelésre van szükség. Advent időszaka arra hív, hogy adjak időt Istennek!
A Jézussal való kapcsolat mellett felfedezhetem a másik emberrel való kapcsolatomat is. Azokat a személyeket, akikkel jó lesz majd együtt ünnepelni, akikkel jó lesz találkozni. A készülődés örömét élhetem át, amikor keresem, mivel szerezhetek örömet neki. Figyelem apró rezdüléseit, alig kimondott kívánságait. Adventi ideje arra hív, hogy adjak időt a másik, a mellettem élő embernek!
Az adventi várakozás nem passzív, tétlen dolog. Nem csupán elszenvedem, hanem megélem. Nagyon is aktívvá kell válnom a csendességben, a másikra figyelésben. Ez persze nem tevékenységet jelent elsősorban, hanem kapcsolatot, odafigyelést. A szent elhatározás, amelyre hív ma a Szentmise könyörgése, nyissa meg szemünket Isten ügyére, és tegyen látóvá a mellettem élővel kapcsolatban is!

2012

„Advent: a várakozás megszentelése
Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy "meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk".
Gyermekkorunkban éltünk így. Vágyakoztunk arra - ami biztosan megjött. Télen: az első hóesésre. És várakozásunk ettől semmivel sem volt kisebb, erőtlenebb. Ellenkezőleg: nincs nagyobb kaland, mint hazaérkezni, hazatalálni - beteljesíteni és fölfedezni azt, ami a miénk. És nincs gyengébb és "jogosabb" birtoklás se, mint szeretnünk azt, akit szeretünk és aki szeret minket. Csak a szeretetben, csak az ismerősben születhet valódi "meglepetés", lehetséges végeérhetetlenül várakoznunk és megérkeznünk, szakadatlanul utaznunk és szakadatlanul hazatalálnunk.
Minden egyéb kaland, minden egyéb megismerés és minden egyéb várakozás véges és kérdéses. Így értem azt, hogy a Karácsony a szeretet és advent a várakozás megszentelése.
Az a gyerek, aki az első hóesésre vár - jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, aki hazakészül, már készülődésében otthon van.
Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé - szabad, és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől-szomjától. Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák, percek kattogó, szenvtelen vonulását. Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár.”
Pilinszky János.
Hogyan tudom ma megszentelni a várakozást?
Apró várakozásaim, sorbaállás, dugó stb. Ezekben passzivitás van. Nem tudom, meddig tart, nem én választottam.
Nagyobb várakozásaim, egy-egy ünnepre, találkozásra. Ebben már sok aktivitás is van, a készülődés ideje.
Legnagyobb várakozásunk az Isten Országába való belépés. E mögött egész életünk tevékenysége van.
Miben válok jellé az idei adventben? Elcsendesedésemmel, hallgatásommal, türelmemmel. Jellé válhatunk egymásra figyelésünkkel, békességünkkel.
Az idei advent rövid. Nagyobb figyelemmel, tudatossággal kell készülnöm!

2009

Elkezdem készíteni a szívemet.
Advent időszakát kezdjük el a mai napon. Fellobban az első gyertya fénye. Talán kicsit szokatlan is szemünknek, hiszen az utcákon már a karácsony fényei fénylenek, hívogatnak.
Mit jelent számomra az advent?
Jelenti először is a roráte misék hangulatát. Jó odaállni napról napra Jézus elé, akinek érkezését várjuk, akinek születésének ünnepére készülünk.
Jelenti a készülődés örömét. Keresem, kinek mivel szerezhetek örömet. Tudok-e olyat adni szeretteimnek, ami nemcsak az ünnepen jelent örömet, hanem esetleg hosszabb távon is. Egy olyan kép, kézzel-géppel készített naptár, amire rátekintve a karácsony emléke év közben is felvillanhat számára.
Jelenti az advent a bűnbánatot. Szeretnék tiszta szívvel az érkező Megváltó elé sietni.
Jelenti a másik emberre való odafigyelést, hiszen így tudom meglesni, mivel szerezhetek neki örömet.
Jelenti továbbá a készenlétet, hiszen, különösen az első vasárnap gondolata a végső eljövetelre is ráirányítja figyelmünket.
Jelenti az okosan felhasznált időt. Hogy én irányítsam életemet, mindennapjaimat, és ne a körülmények, a rohanó idő befolyásolja tetteimet, hangulatomat, idegállapotomat.
Jelenti a kitartásra való törekvést, hogy elhatározásaimat végigvigyem, hogy megmaradjak türelemben és szeretetben, hogy mindig tudjam újra kezdeni, ha valami nem sikerül.
Ne engedjük, hogy a világ szelleme eluralkodjon rajtunk! Mutassuk meg a körülöttünk élőknek, hogy milyen az igazi advent, milyen az igazi karácsonyi készület! Elkezdem készíteni szívemet a találkozásra: Istennel való találkozásra, rokonaimmal, barátaimmal való találkozásra.



Nagytétényi Plébánia
A honlap az (em) ecclesia segítségével készült.
Sablon: © katolikus.hu
© (em), 2007-2008.   -   emecclesia.hu