Főoldal
 Események
 Hirdetések
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

heti hírlevél elmélkedései

« Vissza

Nagyböjt 1. vasárnapja C év (2016.02.14.)

2015

„Irgalmasságot akarok, nem áldozatot.” (Mt 9,13)
Ferenc pápa idei nagyböjti üzenetének a mottójául választotta a fenti idézetet. Így fogalmaz ebben az üzenetben:
„Isten irgalma átalakítja az ember szívét, megmutatva neki a hűséges szeretetet, és ezzel alkalmassá téve őt az irgalmasságra. Ez egy mindig megújuló csoda, hogy az isteni irgalmasság be tudja ragyogni bármelyikünk életét, a felebarátaink iránti szeretetre ösztönözve bennünket, és arra indítva minket, amit az egyházi hagyomány az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek nevez. Ezek arra emlékeztetnek minket, hogy a hitünk mindennapos és kézzelfogható cselekedetekben mutatkozik meg, amelyek arra irányulnak, hogy felebarátunkat testileg és lelkileg segítsük, és amelyek alapján meg leszünk ítélve: enniük kell adnunk, látogatnunk, vigasztalnunk, tanítanunk kell őket.
Ennek a jubileumi szentévnek a nagyböjti időszaka tehát mindenki számára alkalmat nyújt arra, hogy végre kilépjen saját elidegenedett létezésmódjából az Ige hallgatásának, és az irgalmasság cselekedeteinek köszönhetően. Ha a testi szükségleteiken keresztül megérintjük Jézus testét rászoruló testvéreinkben, akiknek ételt, ruhát, szállást adunk, akiket meglátogatunk, a lelki szükségleteik – tanácsadás, tanítás, megbocsájtás, figyelmeztetés, imádkozás – közvetlenebbül megérintik bűnös voltunkat.”
Fedezzük fel Jézus megkísértésén keresztül saját kísértéseinket. Hol, miben vagyunk gyengék, támadhatók? Hogyan tudjuk mindezt visszautasítani? Mibe kapaszkodhatunk?
A nagyböjt tettein keresztül Isten kegyelmi erejét nyerjük el. Ezek a tettek nem csupán lemondásból állhatnak. Nem csupán arról szól a nagyböjt, hogy valamit megtagadunk magunktól. Fontos meggondolnunk, mit kezdünk a fennmaradó időnkkel? Ha komolyan vesszük az irgalmasság tetteit, felfedezzük a másik, a rászoruló embert, aki felé oda kell fordulnunk, akire időt kell szánnunk.
Fontos, hogy az Istenre is szánjunk több időt! Találjuk meg a csendnek, a befelé fordulásnak az idejét! Milyen jó lenne, ha kicsit halkabbá tudnánk tenni a környezetünket! Ha sokak számára tudnánk megmutatni a csend szépségét, fontosságát, erejét!
A nagyböjt a tudatosságot is erősíti bennünk. Odafigyelve Istenre és a másik emberre járjuk nagyböjti utunkat!

2013

A szeretetben való hit szeretetet ébreszt
XVI. Benedek pápa nagyböjti üzenetéből
A nagyböjti időszak a Hit évében értékes alkalmat kínál nekünk, hogy a hit és szeretet kapcsolatáról elmélkedjünk: arról, hogy milyen kapcsolat van az Istenben, Jézus Krisztus Istenében való hit és a szeretet között, amely a Szentlélek működésének gyümölcse és amely vezet minket az Istennek és másoknak való odaadás útján.
A hit bemutatja nekünk Istent, aki a Fiát adta értünk, és csalhatatlan bizonyosságot ad arról, hogy igaz: Isten szeretet! … A hit Isten szeretetének befogadása, mely szeretet Jézus kereszten átszúrt szívében nyilvánult meg, és szeretetet hoz létre. Ez az a fény – végső soron az egyetlen –, mely ezt a sötét világot újra meg újra megvilágosítja, és erőt ad nekünk az élethez és a tevékenységhez. Mindebből megértjük, hogy a keresztényekre jellemző sajátos magatartás valóban a hitben megalapozott és hittel megformált szeretet.
Az eddig mondottak fényében világos, hogy sosem választhatjuk el egymástól hitet és a szeretetet, és sosem állíthatjuk őket szembe egymással. Ez a két teológiai erény erősen összetartozik, és tévedés lenne közöttük ellentétet vagy egyfajta „dialektikát” látni. Egyrészről ugyanis nagyon korlátozó az a magatartás, amely annyira határozottan a hit prioritására és döntő erejűségére helyezi a hangsúlyt, hogy alábecsüli, és szinte leértékeli a konkrét, karitatív tetteket, és pusztán általános humanitárius tevékenységnek tekinti azokat. Másrészről viszont az a nézet is korlátozó, amely a szeretet és tevékeny szeretet túlzott felsőbbségét vallja, azt gondolva, hogy a tettek helyettesítik a hitet. Az egészséges lelki élethez szükséges, hogy egyaránt óvakodjunk a fideizmustól és az erkölcsi aktivizmustól is. A keresztény életre vonatkozó hagyományos útmutatásokkal a nagyböjt éppen arra hív minket, hogy tápláljuk hitünket Isten igéjének figyelmesebb és kitartóbb hallgatásával, a szentségekhez járulással, ugyanakkor arra is hív, hogy a böjt, a bűnbánat és az alamizsna konkrét gyakorlásával is növekedjünk a szeretetben Isten és a felebarát iránt.
Kedves testvérek! Ebben a nagyböjti időszakban, amikor a kereszt és a feltámadás eseményének ünnepére készülünk, amelyben Isten szeretete megváltotta a világot és bevilágította a történelmet, azt kívánom mindnyájatoknak, hogy éljétek át ezt az értékes időszakot, élesszétek fel hiteteket Jézus Krisztusban, hogy belépjetek szeretetáramába, amellyel szereti az Atyát és minden testvérét, akikkel találkozunk életünk során. Ezért imádkozom Istenhez, és kérem mindnyájatokra külön-külön és minden közösségre az Úr áldását.

2010

Isten igazságossága a Krisztusba vetett hit által nyilvánul meg.
Szentatyánk nagyböjti üzenetében az igazságossággal foglalkozik. Az igazságosság azt jelenti, hogy mindenkinek adjuk meg, ami megilleti. De mi az ami megilleti? Ezt nem lehet igazán törvényekkel körülírni, mert ahhoz, hogy az ember létét teljességgel élvezhesse, valami bensőségesebbre van szüksége, amit csak ingyen kaphat meg. Az ember abból a szeretetből él, amit csak Isten adhat meg, minthogy saját képére és hasonlatosságára teremtette.
Honnan van az igazságtalanság? Állandó kísértésünk, hogy az igazságtalanságot valami külső tényezőben lássuk meg. Pedig kívülről semmi nem kerülhet be az emberbe, ami beszennyezhetné. Ami belőle származik, az teszi tisztátalanná az embert. (v.ö. Mk 7, 15.20-21) Az ember, az ősbűn következményeként, egy furcsa gravitációt érez magában, amely a magába fordulás felé vonzza, a mások feletti és másokkal szembeni érvényesülés felé vezeti. Ezáltal a szeretetben való bizalom logikája helyére a gyanakvás és versengés logikáját helyezték, a Másoktól való elfogadás és bizalommal teli várakozás logikája helyébe a mohó szerzés és önös cselekvés logikáját állították. Ahhoz, hogy belépjünk az igazságosságba, ki kell lépnünk abból az illúzióból, hogy elég vagyok magamnak, abból a mély bezártságból, amely az igazságtalanság gyökere.
Krisztus igazságossága kegyelemből származó megigazulás, Isten szeretetének gesztusa. A kereszt igazságossága nyilvánvalóvá teszi, hogy az ember nem független lény, hanem szüksége van egy Másikra ahhoz, hogy önmaga legyen. Krisztushoz megtérni és hinni az evangéliumban annyit jelent, hogy kilépni a függetlenség illúziójából, hogy felfedezzük és elfogadjuk saját rászorultságunkat másokra, az Istenre, az Ő megbocsátására, barátságára. Krisztus megváltó tettének köszönhetően mi a legnagyobb „igazságosságba” léphetünk be, amely a szeretet igazságosságát jelenti, amelyben többet kaptunk annál, mint amit várhattunk volna.
Legyen ez a nagyböjt olyan lelki út, amely nem csupán negyven napig tart, amelynek hatásai egész életemet átformálják, amely által láthatóvá válik Isten szeretete.

2007

A mai világ kísértései
A nagyböjt célja, lényege, hogy megújítsuk Istennel való kapcsolatunkat. Hogy egészen neki szenteljem magamat, hogy az élet cselekedeteitől elálljunk, és egész időnket lelki dolgokkal töltsük el. (Aranyszájú szent János) A böjt önkéntes gyakorlat, az Egyház által előírt minimális követelmények mellett, ami tőlem telik, megtegyem, és ezzel megmutassam Isten iránti szeretetemet.
Idei nagyböjtünk mottója legyen: felelősen a világért, felelősen a másik emberért. Ebből a szemszögből nézve a kísértések evangéliumi szakaszát felteszem magamnak a kérdést: mi a mai világ legnagyobb kísértése számomra?
Nekem úgy tűnik, talán a legnagyobb kísértés a kényelem kísértése. Egyrészt a sokféle technikai eszköz, amit használok. Készenléti állapotban van a tv, a számítógép, a zenei eszközeim. Tényleg minderre szükségem van? Milyen egyszerű beugrani az autóba akkor is, ha csak két sarokra megyek. Nem tudnám ésszerűbben használni?
A kényelem kísértésének egyik megnyilvánulási formája a konfliktusok kerülése. Alkalmazkodom a másik elvárásaihoz. De milyen áron teszem ezt? Elveim, értékeim feladása komoly kísértése lehet a mai világnak.
A kísértések mélyén mindig azzal találkozhatunk, hogy nem az Isten akarata szerint alakítom dolgaimat, hanem valamilyen más szempont szerint. Feladom az Isten akaratának keresését a magam kényelme, biztonsága, emberektől való elfogadottsága miatt.
A nagyböjt időszaka arra hív minket, hogy fedezzük fel a sokszor rejtetten jelenlevő kísértéseinket. Ha felfedezem, ha néven nevezem, akkor tudok harcolni ellene. Akkor el tudok indulni a jézusi úton, amelyben jelen van a megerősítés és a megtérésre hívás, jelen van a hazatérés lehetősége. Jézus a bűnös embert felemelni jött a világba. Forduljunk hát bizalommal hozzá!



Nagytétényi Plébánia
A honlap az (em) ecclesia segítségével készült.
Sablon: © katolikus.hu
© (em), 2007-2008.   -   emecclesia.hu