Főoldal
 Események
 Hirdetések
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

heti hírlevél elmélkedései

« Vissza

Nagyböjt 3. vasárnapja C év (2016.02.28.)

2016

Én vagyok, Aki Van!
Mi az én csipkebokrom? Vagyis hogyan találkoztam Istennel? Jó erre visszaemlékezni. Mózes behajtotta a nyájat a pusztába. A puszta az Istennel való találkozás helye. Az a hely, ahol kiszakadunk a mindennapok forgatagából, ahol elcsendesedhetünk. Isten a csendben akar megszólítani minket. Nagyböjt ideje arra hív, hogy keressük a csendet, találjuk meg a városban pusztai magányunkat.
Mózes feladatot kap az Úrtól. Isten látja, tudja, mi történik a világban, mi történik velünk. Akkor is, amikor úgy tűnik, hogy hallgat, hogy távol van. Elküldi segítségét, kivezet rabságunkból. Engem vajon mire küld most Isten? Kihez kell elvinnem a szabadulás örömhírét? Természetes, hogy van bennünk aggodalom, de tudjuk, nem a magunk erejéből kell megvalósítani a feladatot. Ő az, aki cselekszik, nekem az Ő követévé kell válnom!
Szent Pál apostol figyelmeztet: aki azt hiszi, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék! Hajlamosak vagyunk a túlzott magabiztosságra. Nekem nem lehet bajom, biztonságban vagyok. De a másik véglet sem jó. El sem merek indulni, nehogy bajom essék.
„Arra rendeltelek benneteket, hogy gyümölcsöt teremjetek!” – halljuk Jézus szavát. Nem vesztegethetjük az időt. A nagyböjt alkalom arra, hogy megkapjuk a szükséges tápanyagot, hogy megteremjük a gyümölcsöt, amit Isten vár tőlünk. Csak nehogy késő legyen!

2013

Találkoztam Istennel.
Mózes figyelmét felkelti az égő csipkebokor. Odamegy, és ott Isten szólítja meg.
Az Istennel való találkozás életre szóló élmény. Vajon hol és hogyan találkoztam Istennel? Mi vonzott akkor felé? Fel tudom idézni az élményt? Hogyan erősít meg ez ma engem?
Az Istennel való találkozás mindig feladatot is ad. Ezt a feladatot a mindennapok hűségében élhetem meg. Tudatosan kell vállalnom, amit Isten rám bízott!
Persze ez az út, az Isten útja nem könnyű. Ezért hangzik szent Pál figyelmeztetése: „Aki azt hiszi, hogy áll, ügyeljen, hogy el ne essék!” Nagyböjt ideje alkalom ara, hogy megnézzük, jó úton járunk-e, nem estünk-e el. Ha vétkeztünk, ha hibáztunk, van szószólónk az Atyánál, Jézus Krisztus, az igaz. Az evangélium is bűnbánatra hív. A bűnbánat gyengeségem beismerése, ugyanakkor a kegyelem befogadása is. Jézus erejével újra tudok indulni. a halogatás veszélyes lehet, Egyszer véget ér földi életünk. Ha nem hoztunk termést, mint haszontalan fát kidobnak. Bűnbánatban megtisztult életünk a szeretet gyümölcseit fogja teremni.

2010

A nagyböjt gyakorlatai megnyitnak Isten és a másik ember felé.
Az ima, a böjt, a visszafogottság Istenhez vezet. Az Istennel való kapcsolatban fedezhetem fel igazán, hogy ki vagyok én:
Szükséges hozzá a csend. Mi zavarja a csendet? A világ zaja, a belső nyugtalanságom. Nem könnyű ezeket letenni, kikapcsolni, kizárni.
Az Istenre való megnyílás rávilágít a teremtett világ szépségére. Megmutatja, hogy felelős vagyok a teremtet világért.
Az Istennel való kapcsolat megmutatja számomra, hogy ki a másik ember. Ahhoz, hogy megismerjem a másikat, tudnom kell őt meghallgatnom. A nagyböjt alkalom arra, hogy olyan helyzeteket teremtsünk, amelyekben a beszélgetés, a békés együttlét van jelen. Éppen ezért jó lenne kipróbálni, hogy mindent kikapcsolunk, ami felesleges, ami zavaró. Ilyenek a TV, számítógép, különféle zeneszerszámok
A nagyböjt alkalom lehet arra, hogy felfedezzem a teremtett világ szépségét, de sérülékenységét is. Mit tehetek a világért? Hol tudok takarékosabban élni, nem csupán azért, hogy kevesebbe kerüljön, hanem leginkább azért, hogy megóvjam a világot, tegyek azért, hogy csökkenjen a túlzott felhasználás. Lelkiismeret-vizsgáltunkban legyen jelen, hogy mennyire használom a világ javait, miben használok többet a szükségesnél.
Felelősen akarjuk élni életünket. A nagyböjt vállalásai segítenek megerősíteni ezt a felelősségvállalást.

2007

Itt az alkalmas szent idő, hogy megtisztítsuk a szívünk!
A nagyböjt időszaka megtérésre hív bennünket. Hogy az újjászületés szentségei által az istengyermekség teljességére jussunk.
A megtérés alapja, a megtérésre hívó szó tapasztalata az Istennel való találkozásból fakad. A megkísértett ember megtapasztalja Isten jelenlétét, és ebből a találkozásból fakad, hogy egyre közelebb szeretnénk kerülni hozzá.
A megtérésre való meghívás kettős feladatot ad számunkra. A szentgyónás fürdőjében tisztítsuk meg szívünket, formáljuk, alakítsuk életünket, hogy az istengyermekség egyre jobban kiteljesedhessék bennünk. Ugyanakkor felelősek vagyunk a másik emberért. Ahogy a fügefa gondozója felkínálja, hogy még egyszer megtrágyázza, ezzel elodázza a kivágást, és új lehetőséget ad a termésre, így lehetek a mellettem élő ember segítője a megtérés útján.
A megtérés nem csupán egyéni ügy. Ahogy a bűn sebe nemcsak saját életemet érinti, hanem a közösségen is sebet ejt, úgy a megtérés, a bűnbánat a közösség sebét is gyógyítja. Így válok felelős emberré, így élhetem meg a közösséget a körülöttem élőkkel. Emberi életünk nem elszigetelt élet, Isten közösségre hív, közösségbe teremtette az embert. Felelős vagyok hát a másik emberért.
A megtérés örömet ad szívembe. Ezzel az örömmel szeretném nagyböjti utamat járni.



Nagytétényi Plébánia
A honlap az (em) ecclesia segítségével készült.
Sablon: © katolikus.hu
© (em), 2007-2008.   -   emecclesia.hu