Főoldal
 Események
 Heti liturgikus rend
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Miserend
 Vendégkönyv
 Linktár

Versek

« Vissza

Kölcsey Ferenc: A nyugtalan (2018.08.24.)

Kölcsey Ferenc: A nyugtalan

Lobogtattam vitorlámat,
Szélnek engedém sajkámat,
Jobb szerencse kebelén
Nyúgalmat hogy leljek én.

Csolnakom vész dörgésében,
S gyönge szellő lengzetében,
Sziklák közt, s zöld part megett
Majd sülyedt, majd lebegett.

S távol tenger sík tükréből,
Messzeföld narancsberkéből
Nyúgalom nem szállt hozzám:
S sorsom búsan átkozám.

Bódult! zenge az fennlakában,
Amit kergetsz így hiában,
- Nyisd fel tennen kebeled -
Légy bölcs, - s ottan felleled.

A klasszikusok már kiállták az idő próbáját. Bár a kései utódok sokszor nem tudnak mit kezdeni velük, ők ott ragyognak irodalmunk egén.
Először megijedünk tőlük, utána kicsit irigykedve nézzük bátor kiállásukat az igaz, a szép, és a jó védelmezéséért. A 180 éve meghalt Kölcsey Ferenc is egy ilyen állócsillag. Példakép lehetne ma is mindenkinek.
A nyugtalan című versének első része visszaröppent bennünket a nyárba, vitorlázunk, csónakázunk. Igen ám, de a költő nemcsak a külső, hanem a belső utazásinkról is beszél. Sőt erről szól igazában. Hiába bolyongunk mindenfelé, biztonságot, nyugalmat csak akkor találunk, ha ott bennünk legbelül béke van.
Közeledik augusztus vége, búcsút intünk a nyárnak. A sok szép emléket rendezgetve kicsit pillantsunk felfelé, az ég felé is!
Az augusztus 28-án ünneplendő szent Ágostonnal valljuk meg mi is: „Magadnak teremtettél minket, és nyugtalan a szívünk, amíg meg nem nyugszik Tebenned” (Szent Ágoston: Vallomások, I,1,1). (Boronkai Zsuzsanna)



Nagytétényi Plébánia
A honlap az (em) ecclesia segítségével készült.
Sablon: © katolikus.hu
© (em), 2007-2008.   -   emecclesia.hu