Főoldal
 Események
 Érdekes gondolatok, elmélkedések
 heti hírlevél elmélkedései
 Versek
 Szentírási idézetek
 Hétköznapi evagéliumok és gondolatok
 Pápai üzenetek, beszédek
 Miserend
 Linktár

Hétköznapi evagéliumok és gondolatok

« Vissza

Évközi 28. hét, péntek (2020.10.16.)

Evangélium:
Egyszer olyan nagy tömeg gyűlt Jézus köré, hogy csaknem agyontaposták egymást. Így beszélt akkor tanítványaihoz: "Óvakodjatok a farizeusok kovászától, vagyis a képmutatástól! Nincs olyan rejtett dolog, amely napfényre ne kerülne; sem olyan titok, amely ki ne tudódnék. Amit szűk körben bizalmasan mondtatok, nyilvánosan elbeszélik, és amit zárt ajtók mögött fülbe súgtatok, szájról szájra adják. Mint barátaimnak, azt mondom nektek: ne tartsatok azoktól, akik megölik a testet, de többre nincs hatalmuk. Megmondom nektek, kitől féljetek. Féljetek attól, akinek - azonfelül, hogy megöl - arra is hatalma van, hogy kárhozatra vessen. Újból mondom: ettől féljetek! Nemde öt veréb sem ér többet, mint két krajcár? Isten mégsem feledkezik meg egyetlenegyről sem. Sőt, számon tartja fejetek minden hajszálát is. Ne féljetek tehát! Sokkal többet értek ti, mint a verebek."
Lk 12,1-7


Elmélkedés:
Egyre erőteljesebben vesz körül minket a bizalmatlanság légköre. József Attila fogalmazza meg levegőt című versében: „Számon tarthatják, mit telefonoztam s mikor, miért, kinek. Aktákba irják, miről álmodoztam s azt is, ki érti meg. És nem sejthetem, mikor lesz elég ok előkotorni azt a kartotékot, mely jogom sérti meg.” Mennyi kiforgatott, félreértett, félremagyarázott szóval találkozunk. Talán ebből fakadóan rengeteg képmutatással is. Persze, bizonyos szinten fontos a jót megmutatni, a gyengét elrejteni. Mégis kell legyen olyan környezet – család vagy közösség – ahol egészen önmagam lehetek. Keresztény életünk része a vértanúság lehetősége. Ha nem is feltétlenül fizikailag, de a lenézés, a megvetés által elég gyakran. Jézus ugyanakkor megerősít minket a keresztény úton, amely az Ő országába vezet el bennünket.
---

Mindannyian igyekszünk jó képet mutatni magunkról. Ami gyengeségünk, azt pedig elrejtjük. Jól is van ez így, amíg azt nem gondoljuk, hogy tökéletesek vagyunk, és ezt a magunk erejéből értük el. Ha ismerem önmagamat, akkor látom, mi az erősségem, mi a gyengeségem, és tudom, mindezt Istentől kaptam. Ami erősségem, azt a másik javára használom, ami gyengeségem, azon igyekszem javítani. Emberi kapcsolatainkban, legalábbis amelyik szorosabb, mélyebb, nem tudom elrejteni a gyengeségemet sem. De nem is kell, mert gyengeségünkkel együtt tudjuk elfogadni egymást. Vannak-e ilyem kapcsolataim? Aki előtt egészen önmagamat adhatom, aki előtt nem kell álarcot viselnem?
Tudatosítsam magamban, hogy minden ember értékes, mert Isten saját képére alkotta. És mert az Ő képmása vagyunk, arra hív, hogy Országba jussunk. Ezért a célért érdemes minden földi dolgot odaadnunk!
----

Manapság sokféle módon próbálunk kapcsolatba lenni egymással. Talán leggyakrabban írásban, üzenetek, megosztások formájában. Ugyanakkor egyre erőteljesebben éljük meg, hogy mennyire félreértenek sokszor. Vagy éppen egy bizalmasnak szánt információ kerül nyilvánosságra. Vagy illetéktelen is látja a közlést, és továbbadja másnak. Mindez a bizalmatlanságot erősíti bennünk.
Nem könnyű legyőzni aggodalmainkat. Mégis, Krisztus erejében, érdemes túllépni félelmeinken. Ha sikerül a végső célra, az örök üdvösségre szegezni tekintetünket, akkor ez könnyebben sikerülhet.



Nagytétényi Plébánia
A honlap az (em) ecclesia segítségével készült.
Sablon: © katolikus.hu
© (em), 2007-2008.   -   emecclesia.hu